Mi a legfontosabb dolog belső fejlődésünkhöz?

A legfontosabb dolog belső fejlődésünkhöz a férfi és a nő egymás iránti szerelme. Aki nem hiszi vagy kételkedik ebben, annak érdemes ezt az írást tovább olvasnia.

Annyi fontos probléma vár megoldásra, mint például a háborúk, szegénység, terrorizmus, egészségügy, menekültek, természetszennyezés és még sorolhatnánk. Mindezt átgondolva teljesen értelmetlen azt kérdezni, hogy mi a legfontosabb, hiszen ez az adott szituációtól függ, de a férfi és a nő szerelme biztosan nem lesz a legfontosabb sehol a világon.

Ezzel szemben érdekes lehet elgondolkozni az indiai Rámájana mondanivalóján, mely Ráma és Szíta szerelméről szól. A leírtak szerint Ráma és Szíta szerelme miatt óriási dolgok történnek az univerzumban a pozitív és a negatív lények között. Megkérdezhetnénk, hogy valóban Ráma és Szíta szerelme volt a legfontosabb dolog a világon? Mit jelent az, hogy Szítát elrabolják és fogságban tartják a negatív lények?

Belső énünk is férfi és női dualitást mutat. Ez a dualitás jang és jin, mint tudat és tudatalatti, vagy szellemi és lelki formában jelenik meg. A teremtő férfias jelleget maga a szellem képviseli. A befogadó nőies jelleget az anyaghoz közelebb álló lélekhez és a tudatalattihoz csatolhatjuk. Ha önmagunkban a két jelleget tudatosítva a kettő közt szerelmet tudunk ébreszteni, akkor meglepő dolgokat tapasztalhatunk.

Jézus mondta: Amikor majd kettőt eggyé teszitek, az ember fiai lesztek és azt mondjátok a hegynek, hogy menj el innen, - el fog menni. (Tamás 106 és Tamás 48).

Ezzel kapcsolatban figyeljük meg a mágus szimbolikus ábrázolását Franz Bardon szerint. Itt a mágus felett az isteni teremtés aktusa látható, a férfi és a női isteni erők egymás iránti szerelme által. Ahogy fent, úgy lent. (A sokak számára ismert Drunvalo Melchizedek által feltárt MERKABA meditáció is, ahol a két ellentétesen forgó tetraéder (tetrahedron) szintén a férfi és a női erőket reprezentálja.)

A Bibliában a férfi és a nő közti szerelemről többek között ezt olvashatjuk: Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta … (János 3:16). Mivel a teremtésben Isten saját magából teremtett (ex nihilo), mintegy megosztva önmagát két részre. A két rész közt állandó szerelem van, mivel a teremtő a férfi jelleget képviseli, a teremtett anyag szerű világok pedig az anyai (női) befogadó jelleggel bírnak. (Ezzel kapcsolatban lásd az anya és anyag szavak hasonlóságát, mely sok nyelvben megmaradt.) Ennek a szerelemnek az egyik kicsúcsosodása lesz a bárány menyegzője, melyről János apostol ír a Jelenések könyvében.

Mindezek után mindenki döntse el saját maga, hogy szerinte a férfi és a nő szerelme a legfontosabb dolog-e belső fejlődéséhez, mert ahogy fent úgy lent. A naprendszerben a legnagyobb energiák a szerelem és a szeretet által érhetők el.
"Minden, ami teremtve volt, a szerelem aktusával volt megteremtve." (Franz Bardon)

Érdekességként lásd: A második agy